A társ a legfőbb tanítónk

Spirituális körökben gyakran elhangzik, hogy akkor találod meg az igazi társadat, vagy akkor tudsz boldog párkapcsolatot kialakítani, amikor kigyógyítottad magadból az összes sérülésedet. Az tény, hogy cselekedeteinket nagyrészt tudatalatti késztetéseink vezérlik, viszont ez egyenes út az elmagányosodáshoz, mivel így soha nem lesz párkapcsolatod.

Egyrészt azért, mert azok a sérülések, amelyek meghatározzák későbbi életedet, kora gyerekkorban alakulnak ki, és nem is lehet mindegyiket kidolgozni, csak rálátni, feltárni, megérteni és tudatosítani. Másrészt ahhoz, hogy ezeket egyáltalán meg tudd tenni, kell egy terep, ez pedig a párkapcsolat, ahol felszínre kerülnek. Ha elzárod magad és a társnélküliséget választod, vagy az „akkor majd, ha már mindent megoldottam magamban” utat választod, nem lesz esélye sem, hogy ezeket meggyógyítsd. Hiszen partnered vezet el téged önmagadhoz, tanfolyamokon nem lehet ezeket kikezelni (itt nem az elismert módszerekre gondolok, hanem pl. az istennőképző tréningekre). A társ ebben a tekintetben a legfőbb tanítód. Ha ezt felismered, mindjárt más színben látod párkapcsolatod problémáid.


Nem véletlen az sem, hogy ki a társad, hiszen amikor megpillantod a másikat és szimpatikus érzések keletkeznek benned, akkor a másik szenvedésével rokonságban vagy. A szimpátia „közös szenvedést” jelent (sym-együtt, pathien-szenvedés szavakból). Ha a másik szenvedése másfajta, vagy nem érzel semmit, vagy taszít. A magyarázat, hogy csak az lehet a gyógyszered, aki egyúttal a szenvedésed fölött is rendelkezik. Ez hasonlít a homeopátia módszeréhez. Tehát a párkapcsolat azt jelenti, találkozol a gyógyszereddel. A gyógyulás mindig folyamatszerű, hónapokig, évekig, évtizedekig tarthat, attól függ, hogy mit gyógyít a másik.


Természetesen léteznek mérgező kapcsolatok is, amikor tanácsos elköszönni a partnertől, vagy egy olyan pontra érkezett a kapcsolat, ahol már nem tudják emelni egymást a felek, de ehhez is szükséges egy nagyfokú önismeret, hogy ne csak a másikat hibáztasd mindenért.


Az is sokszor elhangzik, hogy amit nem oldottál meg a jelenlegi kapcsolatban, az a probléma újra előjön a következőben. Vagy igen, vagy nem. Ha sikerült szeretettel elválni az aktuális társtól, rálátni és elfogadni a saját részedre, akkor a következőben tudatosan lehet dolgozni azon, hogy ne kövesd el ugyan azt a hibát.


Sokan állítják, hogy könnyebb, kényelmesebb az egyedüllét, mint párkapcsolatban élni. Ez így van, nem kell alkalmazkodni senkihez, ez a legönzőbb életformák egyike. Itt sem mindegy, hogy valaki tudatosan úgy dönt, hogy jobb egyedül, vagy elveszíti a párját, de gyerekei, unokái vannak és ez már feltölti egész életében. Vagy akkora „csalódást” szenvedett el, hogy többé már nem bízik az emberekben.


Azt gondolom, hogy bizonyos keretek között, de van választási lehetőségünk. Nincs olyan, hogy nem lehet párkapcsolata valakinek. Mindenkinek van VII. háza az asztrológiai képletében. A VII. ház többek között a társsal, a „TE” világával összefüggő életterület. Megmutatja, hogy milyen energiával van feltöltve ez az életterület, milyen kihívásokra, feladatokra, próbatételekre lehet számítani, melyik életterülettel van energetikailag összefüggésben. Egyszerű példa: ha a VII. ház a Rák jelében kezdődik, annak az ura a Hold, a 6. házban van, akkor előszőr az anyával, vagy az anyasággal kapcsolatos problémákat kell rendezni, nem a párkapcsolatot. Akkor sem kell megijedni, ha itt van a karma bolygója, a Szaturnusz. Nem csak az akadályokat, terheket, nehézségeket szimbolizálja, hanem azt is, hogy ha időt, energiát beleteszel, kiállod a próbatételeit, akkor egy hosszú távú és tartós párkapcsoltot tudsz kialakítani. Sok esetben nem a párkapcsolatot kell megjavítani, hanem magadat megismerni, felvállalni.

Ha kíváncsi vagy és szeretnéd feltárni ezt az életterületedet is, akkor gyere asztrológiai és asztrozófiai önismereti elemzésre.

Részletek:

https://www.centralnet.hu/miben-tudunk-seg%C3%ADteni/asztrologiai-elemzes

2022.06.23.