A sors hatalma

A sors hatalma

Számtalan írás, előadás, tanfolyam szól arról, hogyan ismerhetjük meg saját magunkat, mi az életünk célja, ha nem vagyunk elégedettek az életünkkel, hogyan fordíthatunk sorsunkon (és általában mindezt gyorsan 3 nap alatt). Tudom, sokszor kell a külső segítség, sokszor érezhetjük magunkat kilátástalan helyzetekben, és sokszor bármilyen áron is kapaszkodót keresünk ahhoz, hogy túléljük életünk bizonyos szakaszait. Az alábbi írás, mely Peter Orban német pszichológus, terapeuta, családállító és asztrológus műveiben (Asztrológia tankönyve; A Szaturnusz és a sors hatalma) foglaltakat tartalmazza a sors vonatkozásában, egyszerre félelmetes és megnyugtató is.

Az emberi lét láthatatlan belső világában, a lélekben ugyanúgy, mint a világmindenségben léteznek törvények és rendező elvek, melyek az ok és okozat törvénye alapján hatnak a lélekre. Átmenetileg meg lehet kerülni, azonban gyerekes naivitás lenne azt hinni, hogy bármiféle következmény nélkül megszeghetjük a sors törvényeit. Ha te nem fizetsz meg tetteidért, akkor valaki más fizet érte (a te családodból).

Az asztrológiában a Bak jegye és háza (X. ház) gyűjti össze és tárolja a természet és az emberi lét láthatatlan törvényeit. Az emberiségnek ezek a törvényei magasabb rendűek. Nem ember fogalmazta meg őket, senki sem tudja őket magától, senki sem változtathatja meg és senki sem bújhat ki alóluk. Az embernek az a feladata, hogy ezeknek a törvények keretein belül mozogjon, különben kellemetlen következményei lesznek.

A Bak jegyével kezdődik a horoszkóp IV. negyede. Itt élnek a sorsnak azok az istenei, akiket a nyugati világban a „szerencse”, „szerencsétlenség”, „pech” vagy „véletlen” elnevezésekkel illetnek. Mintha történhetne olyasmi, aminek nem kellene feltétlenül bekövetkeznie. Mintha tehetnénk olyat, hogy a szerencsét előidézzük mindenféle biztonsági óvintézkedésekkel, hogy elkerüljük a másik oldalt, a szerencsétlent.

Sikeres és szerencsés életre tanító előadók hirdetik, hogy te magad vagy a szerencséd kovácsa, mielőtt maguk is fizetésképtelenné válnak. Nos ezek is az ego játékai és semmiféle kapcsolatban nem állnak azokkal a hatalmakkal, amelyek valójában döntenek arról, hogy mi fog történni, vagy minek kell történnie velünk.

Először is azt kell megérteni, hogy a sorsot nem lehet sem megváltoztatni, sem elkerülni, különböző eszközök segítségével belelátni. A sors ugyanis személytelen, személyfeletti. Semmi köze az egohoz vagy az akarathoz. Csak azzal áll összefüggésben, aminek meg kell történnie veled.

A sors negyedének az első jegye a Bak mutatja meg, hogy mit kell tenned, milyen „törvénynek” és milyen „rendnek” kell engedelmeskedned. Egy bizonyos életkortól kezdve mutatja a témáidat, hogy végre kész legyél felnőni és felelősséget vállalni saját magadért. Nem csak azért, amit ma meg kell tenned, hanem mindazért, amit eddig már megtettél az életedben. Felelősséget kell vállalnod az első, második vagy harmadik kapcsolatodért, házasságodért, munkahelyedért, különben a következő sem fog sikerülni és kudarcot vall.

A képen látható öregember így szól: létezik egy törvény beleírva a belsődbe: Ezt kell tenned…Ezt ne tedd…! Természetesen te nem ismered a törvény szövegét, ezért már számtalanszor vétettél ellene. Nem is lehetne másként megtanulni. Csak a következményeken keresztül tanulhatod meg, mit jelent a törvény ellen véteni. Meg kell értened, hogy mit lehet és mit nem! Mert nem lehet mindent megtenni. Ez nagyon hosszú tanulóidő.

Ha meg akarunk érteni egy archetípust, vagy lelki típust, akkor kezdhetjük az ellenpólusának megfigyelésével. A sors ellenpólusa a szabad, szubjektív, emberi akarat. Az ego, és más szubjektív belső személyiségek féktelen akarata gyakorolja a hatalmat jó idei az ember felett. Amikor a sors ezt megszakítja, életünket meghatározott helyeken megtöri és azt mondja: „Most már nem tehetsz úgy, ahogyan te akarod!” vagy „Így nem mehet tovább!”. Ez annál fájdalmasabb, minél kevésbé tartom elképzelhetőnek, hogy létezik egy „objektív kell”, azaz a sors. Fontos, hogy ennek az archetípusnak a tartózkodási helye nem valahol kint van, hanem kizárólag a lélekben lakik.

Az emberek hisznek abban, hogy az égi akarat útját nem szabad keresztezni, de mégis úgy gondolják, hogy akaratukkal mindent meg lehet tenni, ha valamennyire elfogadható okot vagy kifogást találnak rá.

Van egy félreértés az emberek gondolkodásában: a sorsot szívesen azonosítják egy bűntető hatalommal. Mintha a sors az emberi kilengéseket egy igazságos (vagy igazságtalan) büntetéssel büntetné. Valóban sok olyan példát találunk, amely ezt a vélt elvet alátámasztja. De léteznek ellenpéldák is: van olyan, aki különösen rosszat tett, de büntetése elmarad. Vagy valaki, aki köztudottan nemesen és segítőkészen éli életét és legszebb éveiben szörnyű betegség ragadja el. Egy ilyen sorssal ismét tanácstalanul állunk szemben.

Az ember a saját sorsával szemben mindig tehetetlen! Nincs mód a sors megakadályozására, elkerülésére, jobbá fordítására vagy akár megtréfálására. A sors nem büntet, hanem kiegyenlít. Kétféle sors létezik. Az egyik a „feltételes sors”, ami bizonyos feltételeket idéz elő, mely által az ember megváltoztatja az útját, egy adósságot visszafizet vagy egy érési folyamaton megy keresztül. A másik fajta sors valamit be akar fejezni, ez a „befejező sors”. Itt már nincsenek feltételek, itt a sors elvágja a fonalat. Ez nem mindig az élet fonalát jelenti. Egy gyerek, aki torzan születik már élete kezdetekor megéli a befejező sorsot. Neki nem kell megváltoztatni az útját, nem kell bűnt kiegyenlíteni és érési folyamatról sincs szó.

Vagy a bejfejező sors kijelöl egy pontot (pl. egy lábamputáció) és ettől az időponttól kezdve az élet ezzel a megváltozott helyzettel folytatódik. Ezt azonban a többi szubjektív személyiség nem tudja elfogadni és kérdezi: Miért én? Mit tudok tenni annak érdekében, hogy megváltozzon a helyzet? Mit tettem rosszul? Egy ilyen kérdéssel megint csak a bűnöst keressük, de ezzel nem oldjuk meg a problémát. A befejező sorsot megérteni egyszerűbb, de megélni nehezebb. Adott egy pont, amikortól a dolgok menete megváltozik, ez minden.

Természetesen a feltételes sors válthat irányt néhány esetben, ha az ember a mögötte rejlő jelentést felismerte. A befejező sorssal semmilyen terápia nem boldogul. Sokkal nehezebb megérteni, a sors beszél hozzám. Közölni akar valamit, és ezért okoz valamit, ami engem kívülről (baleset, veszekedés, hatósági követelés, bírósági eljárás stb.) vagy belülről (félelmek, betegségek stb.) elér. De bármit is mond nekem, nem értem a nyelvét. Nincs szótáram hozzá. Senkinek sincs! És sajnos olyan szótár sincs, ami az én sorsomhoz készült. Természetesen vannak jó könyvek, jó útmutatásokkal, de nem oldják meg a problémákat és nem adnak egyénre szabott megoldást sem, tehát nem veszik le a gondot a vállunkról. Csak utalnak valamire, de cselekedni már nekünk kell.

Az első, amit ez a belső személy – akinek az isteni neve Szaturnusz – közölni szeretne veled, egy olyan egyszerű dolog, amit rövid idő alatt megérthetsz. Azt mondja ő a nagy, te pedig a kicsi! És amíg ezt nem ismered fel, addig minden szó hiábavaló.

Minden olyan kísérlet, ami azt célozta, hogy a sorsunkkal meg tudjunk birkózni, az azt akarta elérni, hogy a sorssal egy síkon álljunk, vagy a sors fölé emelkedjünk. Minden ilyen kísérlet a tökéletes kiúttalanságba vezet.

A sorshoz való viszonyulásunkat nem lehet megtanulni tréningek, kurzusok, meditációk stb. során, mert egy szubjektív belső személy sem kész (pláne fiatalabb korában) elsőbbségéről csak úgy lemondani, egy magasabbrendű javára. Csak akkor változik meg, ha sejtem, hogy lakik bennem egy olyan személy, aki a sorsomért felelős és aki azért fáradozik, hogy szembesítsen a saját sorommal, aminek révén bölcsebbé válok és akkor, ha a sors véletlenszerű működésében már nem hiszek, megtörténhet, hogy egy nap rátalálok belsőmben erre az alapmondatra, mint egyedüli megoldásra. De addig még gyakorlunk és tanulunk egy keveset.

Az asztrológiában a Szaturnusz a sors őre. Mindenkinek a saját nyelvén beszél. Amelyik horoszkóp házban áll, azt az életterületet kell megvizsgálni, ha meg akarod érteni a sorsodat. A házhelyzet mutatja meg hogy hol (életed melyik szintjén) kell felelősséget vállalni. A jegyhelyzet megmutatja, hogy milyen módon kell ezt megtenned.