Nimród

Nimród (Orion) csillagkép üzenete

Ekliptikai koordinátája: Ikrek 11°– Rák 2°


Időszaka: június 2 – július 23. (+/- 1 nap), mindig benne van a nyári napforduló


Olümposzi védnöke: nincs


Alfacsillaga: Betelgeuse



Nimród a legfontosabb csillagkép, mely összeköt bennünket a galaxis középpontjával. Az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton. Magyarországról nézve télen figyelhető meg a legjobban. Nimród a beavatás fázisa, a Tejútra lépést megelőző, beavató ősapa. Az egyik legerősebb védelem az égen.

A Nimród csillagképben van a nyári napforduló pontja, amely fordulópont a világosság győzelmét jelentette a régiek számára. A nyári napforduló tengelye Nimród kezével és vállával kerül együtt állásba. Erőinket csak úgy tarthatjuk kézben, ha felvállaljuk sorsunkat. A csillagkép a fenti és a lenti ösvényeket is tudatosítani akarja, Nimród mind a két birodalmat megmutatja, a világosságot és a lélek mélyét, az „alvilágot”, csak észre kell venni és tudatosítani. Nimród beavatói minőségét jelzi égi egyenlítőn való helyzete.

Az égi egyenlítő (ami elválasztja az északi égboltot a déli égbolttól és 23 fokkal eltér az ekliptikától), pontosan átmegy Nimródnak az övén. Az egyetlen olyan csillagkép az égen, akinek a teste ugyanakkora arányban van fent az északi égbolton, mint a déli égbolton, tehát egyedül ő képes a felső és az alsó világot uralni, és segíteni a kozmikus egyensúly megtartásában. A tökéletes egyensúly itt a földi világban az, amikor az ember eljut oda, hogy a szellemi világot, a láthatatlan világot és a kézzel fogható anyagi világot is uralni tudja. A beavatás úgy történik, mikor a Nap kilép a Bika csillagkép szarvai közül és eléri Nimród vállát, rávilágít az útra, a Bika jelképesen a sötétség állatává válik, de Nimród felvállalja a fényt és lelövi a lehúzó erővé vált állatot. Ezen belső küzdelem után a lélek már a Tejútra lép, mert alkalmassá vált a magas tudás befogadására.

Nimród a sorsfelvállalás csillagképe, mert a vállával tartja meg a Tejutat (isteni minőség), a keze a Tejúthoz nyúlik fel. Embertestben kell vállalnod a sorsfeladatodat és az isteni származásodat is. Ezzel a vállalással tudod az anyagban a Tejút varázserejét, az isteni varázserőt működtetni. Nimród keze, ami felnyúlik a Tejúthoz, Nimród elengedő keze. Itt kell elengedni mindent, ami nem méltó a Tejúthoz, vagyis az isteni szeretethez, isteni minőséghez.


Nimród a helyes útra lépés felvállalásának csillagképe is. Kardinális és sorskérdésekben való döntés. Felvállalni az összes következményt, ami ezzel a döntéssel jár, elengedni mindazt, ami nem méltó a Tejúthoz, az isteni minőséghez. Itt kell dönteni az eridánuszi beavató útra történő rálépésről. Az Eridanusz visszafelé folyik az égen, vagyis kozmikus irányba halad, szembe megy a földi logikával. A végén ott van a Főnix, a feltámadás. Aki rálép erre az útra, aki képes szembe menni a földi logikával, az egoval, arra a végén ott vár a teljes feltámadás és újjászületés. Az Eridanusz a krisztusi keresztúttal analóg, a stációi kicsi csillagképek (Kemence, Tűzpróba, Véső, Szobrász, Ingaóra). Erre a keresztútra lép rá Nimród.


Alatta a Nyúl (Lepus), a termékenység és a ciklikus megújulást jelképezve azt az üzenetet közvetíti, hogy ha ebben a teljes egyensúlyban és sorsodat felvállalva, elengeded, ami nem méltó a Tejúthoz és rálépsz a helyes útra, akkor ott vár rád fizikai földi szinten a termékenység és a bőség. Egy más megközelítés szerinti szimbolikában a Nyúl csillagkép Nimród trónja. Mellette a Tejúton a megváltót szimbolizáló Egyszarvú látható.


Nimród az önlegyőzés csillagképe is. Nagyon fontos és nagyon magas szinten működtethető az önlegyőzés.

Egyéni képletben fontos üzenetet képvisel, ha a csillagkép bolygóval vagy tengellyel érintett, azokon keresztül értetik meg veled e minőség lényegét.

Nimród a magyar hagyományban

Nimród, a magyarok Ősatyjának, a világ első királyának csillagképe is. Nimród a nagy vadász mutat példát Hunornak és Magornak, akik az Ikrek csillagkép megtestesítői. Nimród öve az egyenlítőn helyezkedik el, ez a kozmikus egyensúly megtartásának lehetőségét szimbolizálja. A magyar hagyományban az övcsillagoknak Nimród részeiként Szent István, Szent Imre és Szent László felel meg.

A magyar alapítású Pálos rendet az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A Pálosok Nimród erővonalaira, a csillagkép csillagainak földi megfelelési helyeire kolostorokat, szentélyeket, kultuszhelyeket építettek. A három övcsillaghoz kapcsolódó három hegy az Árpád vár, Rám hegy és a Mágus hegy. Az itt érezhető energiáknak a mai napig gyógyító hatásuk van.

Nimród csillagai

Az égbolt legszebb csillagképének tartják Nimród fényes csillagaiból álló nagy négyszöget közepén a három egymás melletti csillagból alkotott Orion övvel. Az övcsillagok neve balról jobbra Alnitak, Alnilam és Mintaka. Négy csillag veszi körül az övet, minden sarkon. Ezek alkotják Nimród vállát és lábait.

Az öv fölött bal oldalon a vöröses színű Betelgeuse, Nimród második legfényesebb csillaga és az egyik legfényesebb csillag az égbolton. Ő alkotja a vadász jobb vállát. Közel 1000-szer nagyobb, mint a mi Napunk.

A Bellatrix csillag az öv felett jobbra található, színe halványsárga. Jobbra alul a Rigel, egy kékes csillag, Nimród legfényesebb csillaga. Balra alul a Saiph csillag.

Az Orion-mítosz eredete

Az ókori sumérok azonosították először Oriont. Ezek az emberek több mint 5000 évvel ezelőtt éltek a Közel-Keleten. A sumérok legendás hősüket, Gilgamest látták a csillagképben, amint egy másik csillagképpel küzd.

Ez volt a mennyei bika, a sumér mitológiából származó karakter. A görögök ezt a csillagképet Bikaként ismerték.


Orion és a görögök

Az ókori görögök saját történeteiket és hőseiket látták, amikor felnéztek a csillagokra. Gilgames helyébe Orion került. Az egyik legenda szerint Orion egy isten és egy embernő fia volt. Apja Poszeidón, a görög tengeri isten, aki erőt adott Orionnak, hogy vízen járjon. Anyja Euryale, Minosz király lánya a görög Kréta szigetéről.

Orion óriási vadász volt, aki hatalmas furkósbotot hordott. A görögök más csillagképeket is összekapcsoltak az Orionnal. Vadászkutyái követik őt az égen, a Nagy Kutya (Canis Major) és a Kis Kutya (Canis Minor) csillagképek. Az ég másik oldalán a skorpió, aki Orion ellensége volt.

Egy másik legenda szerint Orion egy szegény juhász (Hyrieus) fia volt, akti egy alkalommal meglátogatott Zeusz, Hermész és Poszeidon. A házigazdának nem volt fogalma, kik a látogatói, bőségesen megvendégelte őket, levágva egyetlen ökrét. Az istenek hálájuk jeléért felajánlották, hogy teljesítik a juhász egy kívánságát.

Mivel Hyrieus nagyon szeretett volna egy gyereket, az istenek azt tanácsolták neki, ássa el a bika bőrét, és locsolja azt bőségesen. Kilenc hónap múlva született egy fiúgyerek, aki hamarosan erős emberré cseperedett.


Orion története

Réges-régen a nagy vadász, Orion ellátogatott Khiosz szigetére. Találkozott a sziget uralkodójával, Oenopion királlyal. A király köszöntésekor Orion megpillantotta a király lányát, Meropét, aki nagyon szép volt. Orion azonnal beleszeretett. Mindent megtett volna, hogy elnyerje a lány szerelmét. Kiagyalt egy tervet, és meg akarta győzni a királyt, hogy engedje feleségül hozzá Meropét.

Orion úgy döntött, felhasználja legendás vadásztudását, elpusztítja az összes vadállatot Khioszon. Napokon keresztül tisztította meg a szigetet az állatoktól. Miután végzett, visszatért Oenopion királyhoz, azonban a király mégsem engedte, hogy Orion feleségül vegye a lányát. Orion nem adta fel. A király dühös volt, hogy a vadász nem megy el, ezért úgy döntött, megbünteti Oriont a lánya üldözéséért.

Oenopion király besurrant Orion szobájába, miközben aludt. Egy gyors mozdulattal megvakította őt, hogy ne lássa újra Meropét. Száműzte Oriont Khioszból és a tengerre küldte. Szerencsére Orion képes volt a vízen járni. Elindult észak felé a szigetről, majd egy halk kalapács hangját hallotta a távolból. Követte a hangot és eljutott Lemnos szigetére, ami több mint 100 mérföldre (160 km-re) északra volt Khiosztól. Lemnos volt Héphaisztosz kovácsműhelyének otthona. Héphaisztosz a görög tűz istene volt. A kalapáló hangot a Küklopszok adták ki, akik óriási félszemű szörnyek voltak és Héphaisztosznak dolgoztak a kovácsműhelyében.

Orion találkozott Héphaisztosz istennel a kovácsműhelyében, aki megsajnálta a megvakult Oriont, úgy döntött, segít neki. Egy percig még gondolkodott, majd hívott egy segítőt, Cedaliont. Héphaisztosz azt mondta Cedalionnak, hogy másszon fel Orion vállára és működjön Orion új szemeként, mondja el Orionnak, mi történik körülötte. Orion hálás volt Héphaisztosz kedvességéért és Cedalion segítségéért. Megköszönte Héphaisztosznak, és széles vállán Cedaliont cipelve elhagyta a kovácsműhelyt és kelet felé sétált. Még mindig az éjszaka közepe volt. De a Nap hamarosan kezdett felkelni. Arany sugarai beragyogták Orion szemét, aki egy villanást látott, és a látása helyreállt!

A legendák nem értenek egyet abban, hogyan halt meg Orion. Az egyik történetben Orion büszke és kérkedő. Egy napon Orion azt mondta, hogy ő a valaha volt legjobb vadász. Kijelentette, hogy meg tud ölni minden fenevadat a Földön. Artemisznek, a vadászat istennőjének nem tetszett a dicsekvés. Megidézett egy apró skorpiót. A skorpió megcsípte Oriont, és megölte. Ezután Oriont az éjszakai égboltra helyezték messze a Skorpiótól, a skorpió csillagképtől.

Egy másik történetben a szerelem hozta Orion bukását. Egy napon vadászat közben Orion találkozott Artemisz istennővel. Együtt kezdtek vadászni. Hamarosan egymásba szerettek. De Apollón, Artemisz testvére nem akarta, hogy összeházasodjanak. Apollo tervet készített Orion megölésére. Apollo és Artemisz egy tengerparton sétáltak. Orion messze úszott a parttól. Artemisz nem tudta, hogy ott van, de Apolló igen.

Apollo rámutatott egy kis tárgyra, amely messzire hömpölygött a vízben. Lefogadta, hogy a nővére nem tudja eltalálni egy nyíllal. A mit sem sejtő Artemisz kilőtte a nyilat, és közvetlen eltalálta Oriont. Miután meglátta, hogy lelőtte kedvesét, bánatában az éjszakai égboltra helyezte Oriont a többi csillagkép közé.

A Vadász csillagképet különböző neveken nagyon sok nép tiszteli. A legnagyobb piramisok is ide vannak hangolva.

Forrás:
Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei
Szűcs László: Égre írott történelem
Arnold Ringstad: The Constellation Orion: The Story of the Hunter