Fényszögek

Fényszögek és hatásaik

Fényszögnek azt a szöget nevezzük, amikor az égbolt két pontja ( bolygók és egyéb égi tényező) a Földről nézve egymással egy meghatározott szöget képeznek.


Ezek lehetnek harmónikus és diszharmónikus fényszögek is.

Harmónikus “segítő” fényszögek:

  • Konjunkció=együttállás; 0 fokos szög (egymással együtt álló bolygók)

  • Trigon, (harmadfény); 120 fokos szöget zárnak a bolygók

  • Szextil (hatodfény) 60 fokos szöget zárnak ez esetben a bolygók.

Diszharmónikus “tanító fényszögek”:

  • Oppozíció= szembenállás, 180 fokos fényszöget alkotnak a bolygók.

  • Kvadrát, (negyedfény vagy derékszög), 90 fokos szöget zárnak a bolygók.

Érdekesség, hogy sok filozófusnak és méltán nagynak nevezett híres embernek rengeteg kvadrát van születési képletében, vagyis nagy nehézségek árán érték el amit képviseltek. Tehát ezek a “nehéz” fényszögek mind tanító jelleggel vannak jelen az életünkben!


Fényszögekről röviden

(Részletesebben is taglaljuk, ha a fényszög nevére kattintasz, de összefoglalásnak álljon itt röviden, érthetően)

Legfontosabb fényszögek:

Konjukció 0°- 360° (együttállás)
Nincs választásuk, együtt kell működniük. Lehet harmonikus és diszharmonikus is ez a fényszög, attól függően, milyen planéták állnak együtt, és milyen helyzetben vannak. Vagyis szeretik egymást, vagy nem szeretik.

Oppozíció 180° (szembenállás) (Dinamikus vagy kihívást tartalmazó)
Az általuk jelölt dolgok egyszerre való megvalósítása szinte elképzelhetetlen. Feszültséget okozó, ellentéteket, végleteket, konfliktusokat jelölő diszharmonikus fényszög. Talán a legnehezebb fényszög. Jellegzetessége, hogy egyik pólusát mindig kivetítjük környezetünkre, mielőtt magunkba tudnánk integrálni.
A megoldás ilyen fényszög kapcsolatnál, ha középre helyezkedünk, meg kell tanulni a szélsőségek helyett megtalálni, az arany középutat.

Kvadrát 90° (Dinamikus vagy kihívást tartalmazó)
A kvadrátban levő planéták azonos fokon, de három jegy távolságban vannak egymástól, azonos minőségű jegyekben. A kvadrát egy nehéz, diszharmonikus fényszög. A kvadrát kapcsolatban levő planéták erős akadályokkal hatnak egymásra, de intenzív energiái cselekvésre késztetnek, lendületet adnak. Mivel nehéz fényszög, az általa összekötött planéták jelentéseinek megéléséért sokat kell tenni, dolgozni, ezért ez egy kihívást jelentő fényszög.

Trigon 120° (harmonikus)
A Trigon a legharmonikusabb fényszög, az „áldás fényszögének” is szokás nevezni. A Trigon kapcsolatban levő planéták minden akadály nélkül hatnak egymásra. Itt mutatkozik meg a "csapda", mivel a szülött természetesnek veszi a Trigon jelezte adottságait és tehetségét, a "kisujját sem mozdítja", nem tesz semmiféle erőfeszítést arra, hogy megfelelően hasznosítsa energiáját.

Szextil 60°: (harmonikus)
A szextilben levő planéták azonos fokon, de két jegy távolságban vannak. A szextil egy jótékony hatású, az együttműködés által létrehozott lehetőségek, a termékeny harmónia fényszöge, az ilyen kapcsolatban levő planéták könnyen, de kisebb nehézséggel hatnak egymásra. Harmonikus fényszögnek tartják.

Quincunx 150°: (Tanuló-tapasztalatszerző)
A Quincunxban levő planéták azonos fokon, de 5 jegy, azaz 150 fok távolságra vannak egymástól. Nehéz, tanító fényszög, hatása rejtett, nem nyilvánvaló. Más értelmezés szerint lehetőséget ad arra, hogy éljünk az elmulasztott lehetőségekkel és elvégezzük azt a feladatot, melyet eddig nem tettünk meg. Akár előző életeinkben. Lehetőség, hogy ismét aktivizáljuk magunkat. A lassú, intenzív és tudatos fejlődés fényszöge, állandó jelleggel, lassan csiszolja az ember lelkét, tanító, nevelő "hatású" fényszög. Ezért, a karma fényszögének tartják.

Semisextil 30° (Félszextil)
A félszextilben levő planéták azonos fokon, de egy jegy, azaz 30 fok távolságra vannak egymástól. Ez is a lassú, intenzív és tudatos fejlődés fényszöge, állandó jelleggel, lassan csiszolja az ember lelkét, nevelő "hatású" fényszög. Szintén a karma fényszögének tartják. Viszont kisebb a súlya, mint a Quincunxé.

Mellék - fényszögek:

Félkvadrát 45° (félnegyedfény)
A félkvadrátban levő planéták 45 fok távolságra vannak egymástól, hatása a kvadrátéhoz hasonló, "nehéz" diszharmonikus, hátráltató fényszög, persze nem annyira hatékony. Ettől függetlenül, érezni lehet, mert mindennapi kihívásokat, illetve az emberek szemében ügye, problémákat hozhat. Ami ha belegondolunk, sokszor bosszantóbbak, mint a nagy próbák.

A problémák visszatartásának az eszköze. Nevezik a pofon fényszögének is, hiszen apró kis mulasztásokat jelez, amikor az ember azt mondja majd, majd. Ezek a halogatások összegyűlnek és a repedést hirtelen szétesés követi. Ezért ez a pofon fényszöge, ami váratlanul éri az embert – holott a problémára készülhetett volna.

Másfélkvadrát 135° (másfélnegyedfény)
A másfélkadvárban levő planéták 135 fok távolságra vannak egymástól, hatása a kvadrátéhoz hasonló, nehéz, diszharmonikus fényszög. Egyes megfigyelések szerint, ez a fényszög, betegségeket jelöl, méghozzá, extrém, ritka, de tartós és kellemetlen betegségeket, vagy olyat, amiről az ember nem is hallott. És a betegségek, mindig jeleznek valamit, jelzik, hogy valami nincs rendben az életünkben. Ez a fényszög akkor jelezhet ilyen betegséget általában, ha a 6. vagy 12 ház ura, részt vesz a fényszög kapcsolatban. Természetesen, ez sem determinált. Ha az illető odafigyel, akkor nem kell feltétlenül kialakulnia.

Quintil fényszögek:

Ezeknek a fényszögeknek, a megfigyelése, eléggé új keletű. A quintil fényszögek rendszere, a 72-es számra épül, ami isteni számnak minősül.4 ilyen távolságot számolunk: 36 fokot, ami fele a 72-nek; magát a 72-t; 108-at, ami másfélszerese (és indiai szent szám); valamint a 144-et (bibliai szám), ami a kétszerese a 72-nek.

Tehát a quintil fényszögek távolsága: 36° – 72° – 108° – 144°
A quintil fényszögeket, nem feltétlen kell figyelnünk, hiszen a horoszkóp körábrájában nem is szoktuk jelölni (a sok fényszög csak összezavarna).

Érdekes hatású fényszög, mert a horoszkópban, azt jelzi, hogy az illetőnek nagyobb szabadsága van abban, hogy milyen ütemben teremti meg a belső békéjét, az adott témában, amit a planéták jelölnek. Hangsúlyozni kell viszont, hogy csak abban az esetben várható eredmény, ha fölismeri ezen lehetőségeit, és él is velük, máskülönben, teljesen hatástalan, bármennyi quintil fényszög is legyen egy horoszkópban. Ez nem azonos a szextil féle, tenni kell érte természettel, mert ott azért valami pozitív hatás akkor is van ha nem erősíti meg az illető. Itt viszont ha nem ismeri fel, és nem él a lehetőséggel, hatástalan marad a dolog.


A fényszögek kategóriái,

a bennük részt vevő planéták távolsága, a fényszög orbisa szerint:

Egzakt – a pontostól maximum 30 ívperccel eltérő fényszögek
Szoros fényszögek – a pontoshoz közelebbi fényszögek
Tág fényszögek – a pontostól távolabbi fényszögek

Közeledő fényszögek – a pontoshoz közelítő
Távolodó fényszögek – a pontostól távolodó

Egyéb kategóriák:

Tökéletes fényszög – a jegyek eredendő viszonya, s a bennük álló planéták közötti effektív fényszög jellege megegyező
Tökéletlen fényszög – a jegyek eredendő viszonya, s a bennük létesült fényszög jellege ellentmond.

Az égitestek különböző sebessége következtében, minden aspektusnál az egyik gyors, a másik lassú mozgásban van. Így a fényszögeket ezek alapján ítéljük meg. Az egyik a közeledő a másik a távolodó mozgásából adódóan, közeledő, illetve távolodó fényszög.

Általánosságban elmondható, a távolodó fényszögek a pontos aspektus pontjától távolodnak, tehát a hatásuk idővel csökken. A tapasztalat szerint, az emberi élet első felében nagyobb hatást gyakorolnak, mint a másodikban. Szerepük az, hogy felkészítsenek arra, amivel majd találkozni fogunk. Ezek a tanuló aspektusok.

A közeledő fényszögek, mivel a pontos aspektusok irányába haladnak, az emberi élet első felében kevésbé érzékelhetőek, ezzel szemben az élet második részében erősebb hatást gyakorolnak.

Amit a távolodó fényszög kapcsolat az életünk első felében megtanított, azt kell alkalmaznunk a közeledő fényszögekkel a későbbiekben. Megtanulandó életfeladatot vagy képességet jelöl.

Fontos tehát megjegyezni, hogy egy horoszkóp fényszögeit közeledő vagy távolodó jellegük szerint is meg kell vizsgálnunk.

Kettős közeledés:

Az egyik bolygó előre, a másik visszafelé halad (retrográd), és a sugárzás ez által válik teljessé (egzakttá).

Az esemény csak az élet második felében jelenik meg. Nincs tanuló időszak, tehát mindkét bolygó váratlan helyzeteket hozhat. A közeledés fokozza a bekövetkező események hatását.


Direkt közeledés:

Mindkét bolygó előre halad, és az alacsonyabb fokszámú gyorsabb planéta eléri a magasabb fokszámú lassúbb planéta sugárzásának pontos helyzetét. – Ez a klasszikus közeledő fényszög.

Az életünk második felében váltódik ki, és így megelőzi egy tanuló időszak, amit a távolodó fényszög mutat. Az élet első felében megnyilvánuló eseményeken keresztül tanuljuk a lehetőségeket az aspektus kiváltódásának megéléséhez.


Retrográd közeledés:

Mindkét bolygó hátrafelé halad, és a magasabb fokszámú gyorsabb planéta hátrafelé haladva eléri az alacsonyabb fokszámú lassúbb planéta sugárzásának pontos helyzetét.

Ez a fényszög kapcsolat is az élet második felében fog megjelenni a sorsunkban. Ez szintén egyfajta vizsgázó fényszög, tehát az élet első felében megtanultakat kell majd, alkalmaznunk.

Kettős távolodás:

Az egyik planéta előre halad, a másik pedig hátrál (retrográd), egyre nagyobb lesz a távolság a sugárzás pontos helyétől, és így soha nem válik teljessé (egzakttá).

Az események csak az élet első felében jelennek meg. Mindkét planéta által hozott események az élet második felére megváltozhat.

Direkt távolodás:

Mindkét planéta előre halad, a magasabb fokszámú gyorsabb távolodik az alacsonyabb fokszámú lassúbb planétától, és így ezt nem fogja elérni.

Az életünk első felében váltódik ki, és így egy tanuló időszaknak felel meg, amit az élet második felében kell majd alkalmazni.

Retrográd távolodás:

Mindkét planéta hátrafelé, tehát retrográd irányba halad, és az alacsonyabb fokszámú gyorsabb planéta távolodik a magasabb fokszámú és lassúbb planéta pontos helyzetétől.

Ez a fényszög kapcsolat is az élet első felében fog megjelenni a sorsunkban. Szintén egyfajta tanuló fényszög, teht az élet első felében meg kell tanulnunk, hogy az élet második felében mit kell majd alkalmaznunk.

A fényszögek irányultsága:

Mikor a fényszögek hatásait vizsgáljuk, a hatások mindig oda-vissza működnek. Azonban az életünkben mindig megvannak az irányultságok.

A két planéta működése egymás megvalósításáról szól. Vagyis mindig az egyik megvalósíthatja a másikat. Az egyiknek alsó fényszöge van, ami felé én megyek, a másiknak felső fényszöge van, ami jön felém. Tekintsük a vizsgált planétát kiinduló pontnak. Ha a másik planéta az ekliptikán előtte van, akkor alsó fényszögről. Amennyiben az ekliptikán mögötte van, felső fényszögről beszélünk. Ha vizuálisan képzeljük el, akkor a kiinduló pontból (vizsgált planéta helyzete), húzunk egy egyenest a vele szemben lévő pontra, így egy horizontálisan kettéosztott területet kapunk. Az így kapott „horizont” alatt lévő planéta alsó, a felette lévő planéta felső fényszögben van a vizsgált planétával.


Minél gyorsabb járású planétákat köt össze egy fényszög és minél „fontosabb" a fényszög, annál nagyobb tűrést enged meg. A legfontosabbak az együttállások és a szembenállások. Minél egzaktabb a fényszög, annál erősebben érezzük hatását.

Az a bolygó, amelynek egyáltalán nincs fényszöge, egyedül álló bolygó. Nincs együttműködő partnere, ezért tisztán, de nagyon szélsőségesen működik „nincs bekötve a radixba”. Hiányzik az energia, ami tudatosan működteti.