Csillagászati alapismeretek


Tavaszpont

Mivel a tavasz és az azt követő nyár teremtette meg az élethez szükséges természeti javakat, ezért a kezdet, a természet újjászületése, a Tavaszpont helyzete vált mérvadóvá a világ-korszakok megkülönböztetése esetében.

Azt a pontot, amelyet a Nap akkor érint, amikor az egyenlítő alatti, vagyis déli pálya-félívéről átlép az egyenlítő fölötti, északi pálya-félívére, Tavaszpontnak nevezzük, azért, mert a Nap éppen a Föld északi féltekéjének tavaszkezdetén (március 21-én) éri el ezt a pontot. A Tavaszpontot Kos-pontnak is nevezzük, mert a Nappályát innen kezdve számoljuk, és a Nappálya-állatövön itt van a Kos jegyének 0 foka.

Jelenleg a Tavaszpont az égi Egyenlítő (equator) és az ekliptika (Nap látszólagos útja az égen) a Halak csillagkép visszaúszó ágán áll, ahol felette a Pegazus, alatta a Cet csillagkép rajzolódik ki. A Halak korszak kezdetét Jézus születésétől számítják, a közeljövő időszakot pedig a Vízöntő-korba való átmenetnek tekinthetjük.

2600-tól a Halak korszakból a Vízöntő korszakba való átmenet következik. A tavaszi napéjegyenlőség időpontja átkerül a Halak csillagképből a Vízöntő csillagképbe. 2600 és 4300 között jön el a Vízöntő korszak és a Bak korszakba való átmenet, ami azt jelenti, hogy a tavaszi napéjegyenlőség időpontjában a Nap mögött a Bak csillagkép áll majd az égen.

A Tavaszpont helyzete Jézus születésekor

A Tavaszpont 2021. március 20-án

Precesszió


A Földnek háromféle mozgását ismerjük: pályakeringés, tengely körüli forgás és precesszió. A Föld forgástengelye egyfajta kúpformát ír le a Nap körüli keringésének síkjához képest. Ezt a teljes kört 25920 év alatt teszi meg, azaz 72 évenként 1°-kal mozdul el. A Földnek ezt a mozgását nevezzük precessziónak. A Föld precessziós mozgásának hatása van az Egyenlítő helyzetére, hiszen az Egyenlítő a Földnek a saját forgástengelyére merőleges főköre, ezért, ha a Föld forgástengelyének a helyzete változik, változik az Egyenlítőé is. Ennek eredményeképpen az eklipika és az égi Egyenlítő egymással alkotott metszéspontjai, a tavaszpont és az őszpont, folyton mozgásban vannak, ugyancsak 72 év alatt 1°-kal mozdulnak el.

Ez azért fontos, mert az ekliptika kezdő pontjának a keleti metszéspontot tekintjük, ami valamikor a Kos 0° volt. Ez a pont a Napéval ellentétes irányú, hátráló mozgást ír le a csillagképekhez viszonyítva. Jelenleg a Halak csillagképben található és innen halad a Vízöntő csillagai felé.

Világ-korszakok

A precessziós mozgás teljes, 25920 éves periódusát nevezzük világévnek, 1/12-ed részét, 2160 évet világhónapnak, amit világ-korszaknak is nevezünk. A precesszió 25920 éve 360°-nak felel meg, egy világ-korszak 2160 éve 30°-nak, azaz egy-egy ekliptika jelnek (zodiákus) felel meg.

A precesszió alapján felosztott világkorszakoknak elsősorban a Föld éghajlati és természeti változásaiban van aktív szerepük. Az évszakok állandósága a precesszió során folyamatosan változik. A bolygók, a Nap és az egész rendszer működése hozza folyamatosan a változásokat.

Az asztrológia alapjait az asztrozófia (csillagbölcselet) tudományából eredeztetve rakták le a Közel- és Távol Keleten, legfőképpen Babilóniában. i. e 600 körül a tavaszi napéjegyenlőség időpontjában a Nap a Kos csillgképben állt. Ez magyarázhatja a zodiákus névadás eredetét. A zodiákus és az állatövi csillagképek összhangja i. e. 1825 és i. e. 50 között a Kos-korszakában állt fenn, viszont az időszámítás után 1000 körül már jelentős eltérés mutatkozott.

A csillagjegyek és a csillagképek egybeesése tehát a közel 26000 év idejű precesszió folyamán mindössze egyszer történik meg kb. 2000 éves időtartamra, jelentésük ezért nem is ugyanaz.

A zodiákus és a csillagképek hatása


A zodiákus szerkezetű (12 csillagjegy) asztrológia a „Nap útjának” energiafázis különbözőségét veszi figyelembe és elemzi, hiszen ezek vonatkoznak közvetlenül fizikai világunk eseményeire, a természet négy évszakos változására, hiszen az élet kialakulása és formálódása a Földön a Nap energiájának köszönhető. Így a zodiákus körének 12 egységesen 30 fokos szeletre történő felosztásával ugyanúgy elemezhetők az emberi tulajdonságok, mint egy adott évben a természet és az éghajlat évszakonkénti és havonkénti jellemzői, változásai.

Ugyanakkor a csillagképekből érkező ősi energiák is hatnak a lélek formálódására és kifejeződésére. Azonban a domináns megjelenést a zodiákus mutatja meg, mert mind a külső jegyekben, mind a másokkal szembeni viselkedési normákban a csillagjegyeknek nevet adó szimbólumok rajzolódnak ki, és a Nap pályáján betöltött pozíciójuk játszik szerepet.

Forrás: Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve; Szűcs László: Égre írott történelem